Műemlékek

Kép a templomrólKerepes lakossága egykoron -néhány családot leszámítva - római katolikus volt. A középkori eredetűtemplom a jelenlegi Kálvárián állt, amelyet 1907. augusztus 7-énvillámcsapás gyújtott fel és pusztított el. Ezt követően a gótikustemplomromot lebontották, a köveit elárverezték. A jelenleg láthatóSzent Anna tiszteletére emelt templomot, 1910-ben kezdték építeni, és1912-ben szentelték fel. A 30-as út mentén álló, különösebb művészikvalitásokkal nem rendelkező templom a szecesszió jegyeit viseli. Nagyértékű viszont a templomban található "Mária a kisdeddel" márványdombormű, amely Somló Sári alkotása. A művésznő egyébként életealkonyán az egykori Gombos-villában lakott és a templom mecénásai közétartozott. Említést érdemel a templomban látható két kép: Jézus akeresztfán és a Jó pásztor, mindkettő Jakobey Károly 1867-ből valóalkotása.

Szentháromság-szoborAtemplom mellett áll a XIX. században készült Szentháromság-szobor,amelyet Mihalik Mihály helybéli nyugdíjas restaurátor állított helyre.







Nepomuki Szent János szobraA hídmellett állott Nepomuki Szent János szobra, amelyet 1863-ban GlaszJános helybéli lakos saját költségén állíttatott. A szobrot aközelmúltban a temetőbe helyezték át.





Tiszttartói házKerepes legrégibb épülete az 1713-ban építetttiszttartói ház, amelyet a nagyváradi káptalan építtetett. Az épületet1919-ben, aztán az ötvenes-hatvanas években kultúrháznakhasználtak. Az idők folyamán - az eredeti formákat afelismerhetetlenségig átépítve - többször felújították.




Figyelmet érdemel a XVIII. század második felében épült,Grassalkovich-féle uradalmi magtár, amelynek ma már befalazott, egykoriboltíves bejáratán ökrös- és lovas szekerek is befértek.


Az aranypajzsos nő szobraASzilas-patak hídja melletti, a győzelem istennőjét ábrázolóViktória-szobor eredetijét  1896-ban a Duna medréből emelték ki,mely az Aquincumban a múzeumban található. A másolat Mihalik Mihályháza előtt áll, az ő kutatásai és kiegészítése révén nyerte el mostaniformáját.




Irodalomtörténeti érdekesség, hogy Petőfiegykori irodalmi ellenzékének vezére, Császár Ferenc, 1850-benKerepesen telepedett le, s itt hunyt el 1858-ban. Sírját a katolikustemetőben találjuk.

 

Térkép


Térkép