Természeti kincseink, műemlékeink, nevezetességeink
Bozótmíves Tanösvény
Gödöllő felé indulva Kerepesről rövid túrával elérhető a Bozótmíves Tanösvény, melyet a kerepesi Magyar Bozótmíves Közösség Egyesület alakított ki Kerepes Város önkormányzatával és a Pilisi Parkerdővel együttműködve. A 8 állomásból álló Bozótmíves tanösvény a Szár-hegy csúcsáról indul. A tanösvényt végig járva nem csak csodálatos panorámában és madárcsicsergős erdei sétában lehet részünk, hanem a természetjárásról is hasznos és érdekes információkat olvashatunk a kihelyezett információs táblákon.
FORRÁSVÖLGY TANÖSVÉNY
A Forrásvölgy Tanösvény a város szívében található Természetvédelmi Területen keresztül vezeti a kirándulókat. 2017. októberében adták át a városnak a Szilas-patak mentén kialakított Forrásvölgy Tanösvényt, mely nevét a patakvölgyben fellelhető talaj menti forrásokra utalva kapta. „A tanösvényt elsősorban a gyerekeknek és családjaiknak hoztuk létre, mivel közelsége miatt ideális kirándulóhely városunk lakóinak.” Kerepes város a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal együttműködve döntött arról, hogy a Természetvédelmi Terület megóvása érdekében tanösvényt alakítson ki a területen.
Műemlékek
Kálvária-domb
A település első temploma magaslaton, a Kálvária-dombon épült. Eredetét tekintve annyi nagy valószínűséggel bizonyos, hogy Kerepesen már az 1300-as évek végén létezett templom: IX. Bonifác 1402-ben tekintélyes egyházi feladattal bízta meg Péter kerepesi, talán pápai plébánost, ennek jelentőségét figyelembe véve valószínűsíthető, hogy ekkor már létezett templom a településen. A középkori eredetű templom eleinte igen keskeny épület lehetett, valószínűleg egyhajós, gótikus jelleggel, amelyhez később kápolnaszerű toldást építettek. Péter plébánoson kívül Ambrus papról van tudomásunk, aki a török időkben sem hagyta magukra híveit. Az is nagy valószínűséggel állítható, hogy a reformáció idején, az 1620-as évektől a templomot a kerepesi református lakosság használta, református lelkészét pedig Váraljay Péternek hívták. Az ellenreformáció Buda 1686. évi visszafoglalását követően az 1700-as évek legelején lendült támadásba Pest és Vác környékén, így Kerepesen is Schlerer Péter kerepesi plébános vezetésével. Kerepes a nagyváradi káptalan fennhatósága alól Grassalkovich Antal gróf tulajdonába, katolikus kegyúri rendelkezése alá került. A templomot 1730 körül Grassalkovich restauráltatta, majd 1769-ben ismét javítottak rajta, 1840-ben pedig orgonával és új padokkal díszítették. A templom zsindelytetőjét szinte évente javították, oltárait díszítették, kriptáját viszont 1868-ban lezárták, többé nem temettek oda. A plébánia 1734-ben készült el a falu közepén, majd kápolnát is emeltek mellé Szent Rókus tiszteletére. Aztán az 1907. augusztus 7-én támadt viharban villám csapott a toronyba, a fazsindely lángra kapott. A tüzet ugyan sikerült gyorsan eloltani, de a tornyot vissza kellett bontani, és az életveszélyre hivatkozva az uradalom tisztjei bezáratták a Kálvária-dombi templomot. Nem sokkal később a templom romjait és földterületét közönséges árverésen eladták.
Szent Anna templom
A Szent Anna tiszteletére emelt, római katolikus templomot 1910-ben kezdték építeni, miután a Kálvária-dombon álló templomot villámcsapás érte. Az építkezés a koronauradalom és a község lakosságának lelkes és hathatós támogatásával zajlott. A szecessziós stílusjegyeket viselő templom tornya a felvidéki, pártázatos reneszánsz formákat idézi. Belül látható Somló Sári alkoltása, a „Mária a kisdeddel” című márvány dombormű. A művésznő élete alkonyán az egykori Gombos-villában lakott és a templom mecénásai közé tartozott. Említést érdemel a templomban látható két kép: „Jézus a keresztfán” és a „Jó pásztor”, mindkettő Jakobey Károly 1867-ből való alkotása.
Szentháromság – szobor
A Szent Anna templom mellett áll a XIX. században készült Szentháromság-szobor,amelyet Mihalik Mihály helybéli nyugdíjas restaurátor állított helyre.
Nepomuki Szent János szobra
A híd mellett állott Nepomuki Szent János szobra, amelyet 1863-ban GlaszJános helybéli lakos saját költségén állíttatott. A szobrot a közelmúltban a temetőbe helyezték át.
Tisztartói ház
Kerepes legrégibb épülete az 1713-ban épített tiszttartói ház, amelyet a nagyváradi káptalan építtetett. Az épületet 1919-ben, aztán az ötvenes-hatvanas években kultúrháznak használtak. Az idők folyamán – az eredeti formákat a felismerhetetlenségig átépítve – többször felújították.
Grassalkovch-féle uradalmi magtár
Figyelmet érdemel a XVIII. század második felében épült,Grassalkovich-féle uradalmi magtár, amelynek ma már befalazott, egykori boltíves bejáratán ökrös- és lovas szekerek is befértek.
Viktória szobor
A Szilas-patak hídja melletti, a győzelem istennőjét ábrázoló Viktória-szobor eredetijét 1896-ban a Duna medréből emelték ki, amely az Aquincumi Múzeumban található. A másolat Mihalik Mihály háza előtt áll, az ő kutatásai és kiegészítése révén nyerte el mostani formáját.